Diós karaj, vagy a túrós gyümölcsös palacsinta :)

Igaz, hogy amikor Jázmin 3 éves volt, egy tv műsorban megkérdezte tőle a műsorvezető, hogy mi a kedvenc étele és ő azt válaszolta, hogy a diós karaj, azért palacsintát bármikor tud enni. Aki viszont sütött már az tudja, hogy egy éhes gyerekseregnek 142 db is kevés lenne azokból a vékonyan kakaóval vagy lekvárral megkent fajtákból.
Ezért -és azért is mert egészségesebb és taplálóbb-, én egy ideje ezt a gyümölcsös, túrósat készítem nekik. A gyümölcsök évszaktól függően változnak. Ilyenkor mindig van itthon egy-két banán, pár szem piros gyümölcs a fagyasztóban ( tényleg csak pár szem volt) és most speciel egy ananász is itt figyelt a pulton, így azt is belevágtam. A legfinomabb
egyébként málna-narancs, vagy eper-ananász kombóval, de ebből nem kell nagy ügyet csinálni, minden gyümölcstől csak jobban csúszik :).

A palacsintát én a nagymamám receptje szerint készítem, így soha nem méregetek.  1 tojáshoz 7 evőkanál lisztet és 1 kk. cukrot kell mindig adni. Ezt növelhetjük arányosan. Én  általában 2 vagy 3 tojásból fogok neki. Természetesen megsózom (pár éve jöttem rá, hogy finomabb, ha nem “csipet sót” teszek bele, hanem picit többet) és fele tej, fele szóda keverékével a megfelelő sűrűségűre keverem. Ennyit a palacsintákról 🙂 A túrót kikeverem tejfölell, kis reszelt citromhéjjal és cukorral. A gyümölcsöket apróra vágom, kis citromot is facsarok rá, hogy a banán ne barnuljon meg. Megkenem a palacsintákat a túrós krémmel, ráhalmozom a gyümölcsöket és föltekerem, illetve mindenki megtölti és föltekeri magának és már eheti is.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.