• Linzer, ahogy én szeretem

    A legfinomabb linzer, amit valaha ettem. A kis receptes füzetemben csak “tuti linzer” cím alatt szerepel kb. 20 éve és úgy néz ki esélytelen ettől a címtől megfosztani. Vendégvárónak nagyon jó választás, mert előre elkészíthetjük és hetekig is eláll egy dobozban, ha nem kenjük meg lekvárral, így akár a “meglepetés vendégeket” is meg tudjuk kínálni. Van még egy kis idő Húsvétig 🙂 süssétek meg!

    Hozzávalók:

     

    • 4 db főtt tojássárgája
    • 17 dkg porcukor
    • 40 dkg liszt
    • 25 dkg vaj
    • 1 csomag sütőpor
    • 1 db tojás
    • baracklekvár

    Elkészítés:

    • A megfőtt tojások sárgáit villával összetörjük és hozzákeverjük a porcukrot. A lisztet egy tálba vagy egy gyúrótáblára szórjuk, hozzáadjuk a kockára vágott hideg vajat, késsel elkezdjük összedolgozni, a vajat még jobban daraboljuk, kezünkkel összemorzsoljuk. Hozzáöntjük a sütőport és elkeverjük azt is.
    • A lisztes keverékhez hozzáöntjük a porcukorral elkevert tojássárgáját és hozzáadunk még egy egész tojást, majd összegyúrjuk a tésztát. Ha összegyúrtuk a tésztát belecsomagoljuk folpakba és 1-2 órára betesszük a hűtőbe.
    • A tésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk és kiszaggatjuk a formákat, majd tepsibe helyezzük. Előmelegített sütőben 160 fokon kb 10 percig sütjük. A megsült linzereket sárgabaracklekvárral összeragasztjuk.

     

  • Kösd le magad ! :)

    Meggyőződésem, hogy azoknak, akik folyamatsan  szellemi munkát végeznek, kell csinálniuk néha valamit, ami kézzelfogható, ami fizikai értelemben is alkotás. Főleg a januári, februári borongós, hideg napokon. Lehet ilyen a főzés, ...

    Bővebben...
  • Egy kuglófsütő két élete

    Néha az ember nem vágyik flinci-flanci édességekre, csak valami egyszerű, de nagyszerűre. A kávé vagy kakaó mellé, amit ripsz-ropsz össze lehet dobni és nem kell miatta a konyhában álldogálni órákig. ...

    Bővebben...
  • Menjünk! De hova?

    Van-e annál jobb, mint egy szép őszi vasárnap délután lefeküdni a fűbe, érzni az arcunkon az erőlködő nap melegét és csodálni, ahogy a sárgálló, pirosló falevelek keretbe foglalják az eget? ...

    Bővebben...
  • Na, ki a konyhatündér?

    Néha jóleső nosztalgiával gondolok arra az időszakra az életemből, amikor még utáltam enni. Kislány koromban halálos ellenségek voltunk a pörkölttel, meg a rizzsel, hogy csak a legutálatosabbakat említsem. Emlékszem, hogy ...

    Bővebben...
  • Nyárutó

    Szeretem ezt az időszakot. Az ősz még épp hogy csak betette a kislábujját az ajtón és kellemes melegek a nappalok, este pedig a teraszon egy takaróba bújva lehet nosztalgiázni a ...

    Bővebben...